PIC mikrokontrolleres fejlesztőkörnyezet

Ezen az oldalon korai PIC mikrokontrolleres (továbbiakban uC), azaz PIC mikroszámitógépes fejlesztéseim találhatóak. A fejlesztéseket ezen mikrokontrolleren jelenleg szüneteltetem, így ez az oldal sem tartalmazhat naprakész információkat. Ezen aloldalt meglehetősen régen készítettem, kérem nézzék el hiányosságait. Az AVR menüpont alatt találhatók jelenlegi fejlesztéseim.

Kis bevezetőként:
A mikrokontrollerek olyan mikroszámítógépek, melyekben egy számítógép minden részegysége megtalható. Tartamaz egy CPU-t, memóriát, I/O egységet, háttértárat. (EEPROM)
A működéséhez csak 5V egyenfeszültségre van szüksége (bizonyos esetekben még egy kvarc kristályra) ,tehát igen egyszerűen beépíthető mindenbe. Napjainkban az elektronikai termékek csaknem 90%-a tartalmaz ilyen egységet! Csak hogy a legegyszerűbbre gondoljunk: rádiók, TV, mobiltelefon, autók, sőt: mikrosütő. Az ok egyszerű. A TTL logikákkal szemben (ahol egy funkció lépéseinek megváltozatásához a megtervezett áramkör módosítására van szükség) a mikrokontrollerrel megvalósított hardver tudása szoftveresen módosítható, fejleszthető.


A PIC mikrokontroller család

2003-tól kezdve fejlesztek ezen uC-eken. Induló könyvként Dr. Kóny László: "A PIC mikrovezérlők alkalmazástecnikája" szolgált. A könyvet szakmai körökben sok bírálat éri, de sokakat hozzásegített már a kezdéskor szükséges sikerélményhez. Az alapok megtanulása után nem jelenthet már problémát, hogy felmerülő problémáinkra internetes adatbázisok nyújtsanak gyógyírt. A MICROCHIP cég gyártja. Mint sokan mások, én is a 16-os FLASH memóriás családdal kezdtem, de rövidesen áttértem ennek továbbfejlesztésére: a 18-családra. Kezelése jóval könnebb, mivel nem kell lapozgatnunk a regiszterekbankok, és programlapok között. Helyette: "örülhetünk" a 18-as család gyermekbetegségeinek. (Hardwerhiba) :-) Szerencsére igen kevés van, és számuk is csökken. (Személyes tapasztalatom csak egy van.) A MICROCHIP termékpalettája igen széles, a termékek általában a programmemóriájuk mennyiségében, és az I/O lábak számában térnek el. Ezért kezdésnek mindenképp egy nagyobb 40 lábú uC-t ajánlok mindenkinek. A kisebb tokok sokszor azonos tudásúak, így egy-egy lábának 4-5 funkciója is lehet, a megírt program beállításától függően. Mivel egy nagyobb uC-nél a funkciók száma azonos, ezek több lábra oszlanak el. Egy 40 lábúnál ez általában csak 1-2 funkció. Így átláthatóbb. Kezdésnek a 18F452-t (DIL tokozásnál 40 lábú), vagy a 18F1320 (DIL tokozásnál 18 lábú, és nem kell hozzá kvarc), esetleg a 16-os családból a 16F877-et (DIL 40) ajánlom.
Amennyiben megvesszük a Kónya féle könyvet, úgy a könyvhöz kapunk egy letöltő kulcsot, amivel elkezdhetjük a fejlesztést. A letöltő kulcs használatához "szüz" uC nem jó. Ehhez olyat kell vennünk, amiben már ott van egy "letöltő program", ami elinduláskor várja az általunk írt programot. Ilyet kaphatunk a CHIPCAD KFT-től. (Tanács: nekem csak a 16-os családba írtak Ők muködőképes letöltő programot. Valószínüleg a megvásárolt 18-asomba is 16-os progit írtak be +125 Ft-ért. Ezért később építettem egy égetőt, amivel be tudtam égetni a letöltő progit a "szűz" uC-be)
Ajánlom még a Kónya féle GYAKORLÓ, és GYAKORLÓ18 fejlesztőlapokat, mert ezen minden lényeges dolgot megtalál az ember, ami egy kezdő fejlesztőnek kell. Összeforrasztás után 1-2 óra, és már működhet is az elso saját mikrovezérlős programunk.

Saját PIC-es moduljaim lábkompatibilisek a Kónya féle GYAKORLÓ-k kivezetéseivel. A teljesség igénye nélkül:
-12F675 alaplap
-16F877 alaplap
-18F452 alaplap
-18F1320 alaplap
-8bit-es kapcsolósor modul
-8bit-es LED modul
-IIC memoria modul
-PS2 mouse, keyboard modul
-RS232 soros modul
-LCD modul
-rádiós RX és TX modul
-16bit-es IIC I/O expander modul
-USB modul
-IDE modul
-Léptetomotor modul

A letöltő program használata igen könnyű:
-A PIC-et egy SOROS-TTL illeszon keresztül (MAX232) rádugom a PC soros portjára.
-Resetelem a PIC-et, miközben egy (a letöltőprogramban megadott) lábát egy gombbal 0V-ra húzom.
-Ezután letöltöm a programot a PIC-re. (Kónya László honlapjáról letölthető a PC-PIC letöltőprogram)
-RESET-elem a PIC-et. Ekkor már az új program indul el rajta.
Épp ezért általában 2 gombot rakok egy PIC panelra: RESET gomb, és egy szabadon választott I/O lábon lévő gomb. Ez lesz a PROGRAMOZO gomb. Tehát ha a két gombot egyszerre nyomom, meg akkor az új programot várja, ha csak a RESET-et, akkor elindul a program.

A fejlesztést Asembly-ben kell végezni, de létezik PIC "C" forditó, és PIC "BASIC" fordító is. De (talán nem véletlenül) PIC-re az ASM-es fejleszés az elterjedt.
A fent említett modulokhoz írtam drivereket, a komplexebb munkáim a teljesség igénye nélkül:
-Intelligens ház: intelligens telefonos riasztó, és távirányító rendszer.
-intelligens csillagászati távcsővezérlés
-autós tempomat, fedélzeti számitógép
-LEDmátrixos üzenőtábla

A képek saját fejlesztésű moduljaimból mutatnak egyet-kettőt. Mint látható a tervezéskor mindíg a méretminiatürizálásra törekedtem. (Természetesen mindíg a megfelelő paraméterek betartása mellett.) Ez meglehetősen nagy kihívás, sok munka, jó agytorna. De a végeredmény mindíg kárpótol a sok időért.

PIC18F455 alaplap PIC18F1320 alaplap
PIC égető LED és gombsor modul
RS232-TTL csatoló modul PS2 csatoló modul
1Mbit EEPROM modul (8 köthető sorba) Léptető-motor meghajtó modul
IDE winchester modul COG LCD csatoló modul
Telecontrolli RX modul Telecontrolli TX modul